Kezdőlap
MIT KELL TUDNI 
A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁSRÓL?


1.
Tájékoztatjuk a kedves szülőket és tanulókat, hogy 2006. szeptemberétől a HEFOP 3.1.3. program keretében új, kompetencia alapú oktatási módszert vezettünk be iskolánkban a 9. évfolyamon, amely a későbbiek során felmenő rendszerben fog működni.
 A múlt tanévben szaktanáraink továbbképzéseken sajátították el azokat az új pedagógiai módszereket, és ismerkedtek meg azokkal a technikai eszközökkel, amelyeket óráikon fognak majd alkalmazni.
Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a tanulók örömmel fogadják a megszokottól eltérő módszereket, az élményt nyújtó tanítási órákat, az ismeretek elsajátításának más módját, az elektronikus eszközök, így az interaktív táblák használatát.
Az egyes tantárgyakban új pedagógiai eszközök, pl. csoportvezetési technikák, látványos térgeometriai eszközök alkalmazása, az interaktív anyagok felhasználása, a problémamegoldó készségek fejlesztése,  drámapedagógiai módszerek jelenthetnek változást, s az órákon olyan képességek, készségek fejlesztésre is sor kerül, amelyek majd a tanulókat segítik az egész életen át tartó tanulásban, a sikeres továbbtanulásban, pályaválasztásban.

2.
Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásban való tudást középpontba helyező oktatást értjük.
A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése.
A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem), illetve a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el.
A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, amely által a személyiség képes egy adott feladat eredményes teljesítésére.
A fejlesztés fő célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel:
·    a tanár személyiségére;
·    a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására;
·    A gyermekek életkorának megfelelő pedagógusszerep kialakítására.
A kompetenciaalapú programok általános jellemzői:
·    teljesítményre alapoznak,
·    figyelembe veszik az egyéni haladást,
·    tanulásközpontúak,
·    specifikus célkitűzések vannak,
·    gyakorlat-orientáltak,
·    azonnali visszajelzést adnak az értékelés teljesítmény alapú kritériumai alapján.

SZÖVEGÉRTÉS, LOGIKUS GONDOLKODÁS, 
IDEGENNYELV-TUDÁS


A Bolyai János Gimnázium vállalja az új módszerek tanórai alkalmazását, gyakorlati megvalósítását.
A szövegértés-szövegalkotási, a matematikai-logikai és az idegen nyelvi kompetenciaterületek azon kulcskompetenciák közé tartoznak, amelyek eddig is, és ezután is a gimnázium beiskolázási, képzési struktúráját, oktatási-nevelési tartalmait meghatározták, illetve meghatározzák.
Gimnáziumi szinten már nem készségfejlesztésről van szó, hisz a központi felvételivel az iskolába bekerült tanulóink már birtokában kell, hogy legyenek azoknak a technikai jellegű készségeknek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos olvasást, az alapvető matematikai műveletek automatizmusát, a legáltalánosabb logikai műveletek alkalmazását.

1. Magyar nyelvi oktatásunkban a szövegértésnek már olyan fejlesztéséről lehet szó, amely lehetővé teszi:
·    bármilyen szövegtípus tartalmának globális értelmezését, 
·    a benne lévő információk szelekcióját, 
·    a szövegösszefüggések felismerését, árnyaltságát, értelmezését, 
·    a szövegértéshez szükséges háttér-információk képességét. 
Természetesen nem csak a magyar nyelvi órákon feladat e készség, képesség fejlesztése, hanem gimnáziumi oktatásunk minden részében is.

2. Felvételi tapasztalataink alapján a másik nagyon fontos kulcskompetencia terület a matematikai-logikai készség fejlesztése. Mind a szövegértében, mind a matematikai-logikai készségek javításában a fő célunk az, hogy olyan képességekkel lássuk el diákjainkat, amelyekkel továbbtanulásukat nagymértékben segíthetjük, s melyekkel megvalósíthatják a folyamatos „építkezésüket” is, ha kikerülnek évek múltán a változó munkaerő-piacra.

3 A harmadik fontos kompetenciaterület a Bolyai János Gimnáziumban az idegennyelv-oktatás. Két évtizede az angol, a német nyelv emelt szintű oktatása határozza meg képzésünket, melyhez 2006-tól a spanyol-magyar két tanítási nyelvű oktatás társult. 
A gimnázium oktatási struktúrájának meghatározó része tehát az idegennyelv-tudás fejlesztése. Tanulóink a továbbtanulást szinte 100 %-osan tűzik ki célul maguk elé, s tudják, hogy csak középfokú nyelvvizsgával boldogulhatnak majd kimenetkor. Ezt az esélyüket terjeszti ki, teszi általánossá az idegen nyelvi kompetencia emelt szintű képzésen túli elterjesztése az iskolában. 
Minden lehetőséget és eszközt felhasználunk ahhoz, hogy minél eredményesebbé tegyük a nyelvoktatást. Beiskolázási stratégiánkban évek óta szerencsésen találkozik az intézményvezetés, a nyelvtanárok elképzelése a tanulók és a szülők törekvéseivel, terveivel.
Bízunk abban, hogy e projekt még eredményesebben segíti a nyelvtanításunkat, tanulóink nyelvtanulását, mellyel jobban tudnak majd alkalmazkodni napjaink társadalmi-gazdasági, a modern technika jelentette kihívásaihoz. 

HEFOP 3.1.3. – A BOLYAIBAN


A kecskeméti Bolyai János Gimnázium 2006-ban 18 millitó Ft fejlesztési forrást nyert a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP/2005/.3.1.3.) Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra c. pályázatán.
A 2006-ban indított program során közel ötmillió Ft-ot fordíthattunk eszközök: laptopok, projektorok és interaktív táblák vásárlására.
Az iskolavezetés két tagja, valamint a tantestületből hat fő vett részt továbbképzésen.
A 9. és 10. osztályos tanulók a közismereti órák egy részében kompetencia alapú oktatásban részesülnek.
A Bolyai János Gimnáziumban a kompetenciafejlesztés kiemelt területei:
·    A szövegértés és szövegalkotás;
·    A matematikai logika;
·    Az életpálya építés;
·    Az idegen nyelv;
·    Az info-kommunikációs technológia;

Miért is fontos a Bolyaiban mindezek megvalósítása?


1. Az európai integráció megköveteli a képzett munkaerőt, és ez hatással van az iskolai oktató-nevelő munkára.
 
2. A 9. osztályosok bemeneti mérésekor tapasztalt problémák (motiválatlanság, nem hatékony tanulási módszerek, tanulási kudarc, pszichés és szomatikus panaszok) a régi tanítási módszerekkel – a zömében frontális osztálymunkára építve – már nem megoldhatók.
 
3. Az érettségivel sem zárul le a tanulási folyamat tanulóink számára, hisz diákjaink azért választották a bolyais gimnáziumi képzést, hogy minél nagyobb létszámban felsőfokú intézményekben folytathassák tanulmányaikat. Csak úgy lesznek képesek minél jobb eredményeket elérni, ha már 9. osztálytól kezdve megtanítjuk őket a helyes tanulásra, ha kialakítjuk és folyamatosan fejlesztjük bennük azokat az alap és kulcskompetenciákat, amelyek majd segítik őket a megszerzett ismeretek alkalmazásában, s felkészítjük őket az egész életen át tartó tanulásra.
 
4. A Bolyai János Gimnázium egyik fő feladata, hogy ezt a programot adaptálja helyi tantervéhez.
 
5. Azt is fontosnak tartjuk, hogy más középiskolai intézményeket konzultációval, együttműködéssel hozzásegítsük az új oktatási tartalmak és módszerek megismertetéséhez.
 
6. Kötelességünk beiskolázási stratégiánk szerint is tájékoztatni tanulóink szüleit, a Bolyaival együttműködő általános iskolákat, középiskolákat és felsőfokú intézmények, hogy miként is vált be, milyen eredményességű ez az új pedagógiai program. 
 
7. A tapasztalatainkat az elkövetkezendő tanévek oktató-nevelő munkájának megtervezésekor, színvonalasabbá tételéhez figyelembe vesszük.


Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, 
hogy felkeltse a tudás iránti vágyunk, 
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, 
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, 
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. 
(Szent-Györgyi Albert) 

 

ISKOLÁNK A NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN
KOMPOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ISKOLÁNKBAN

A Bolyai János Gimnázium abban a szerencsés helyzetben van, hogy pályázat útján anyagi támogatást nyert kompetencia alapú oktatás megvalósítására. Ennek keretében hat pedagógus továbbképzésére is sor került. Mindennek bemutatására kértük meg a projekt vezetőjét, dr. Főzőné Timár Éva igazgatónőt és a projekt menedzserét, dr. Kovács Istvánt.

- A mai korszerű iskola feladata nem lehet más – említi az igazgatónő - , mint hogy jól felkészült, hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, s olyan képességek és készségek birtokába juttassa őket, amelyekkel el tudnak igazodni korunkban, s tudnak majd alkalmazkodni a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez is. A Bolyai János Gimnáziumban is bevezetett képzés fő célja tehát az, hogy az iskolából kikerülő diákok rendelkezzenek azokkal a kulcs-kompetenciákkal, amelyek az életpálya-módosításokhoz segítségül szolgálnak.
- A Bolyai János Gimnázium is az Európai Parlament és a Tanács ajánlását figyelembe véve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat vezette be a 2006/2007-es tanévtől. Mit kell erről bővebben tudnunk?
- Ezzel a projekttel is szeretne intézményünk hozzájárulni az ismeretek eredményesebb alkalmazásához, a tudás valamint a képességek jobb kihasználásához az oktató-nevelő munkában – említi dr. Kovács István, majd így folytatja: - Ez a fajta oktatás, amit mi végzünk, az előre meghatározott kompetenciák fejlesztésére irányul. Ebben az oktatási formában a tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérjük. Nagy teret szánunk a képességek, készségek fejlesztésére, az alkalmazásképes tudásra. Érvényesítjük pl. azt, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése.
- Mikor kezdték ezt a fajta képzést az iskolában?
- Második éve tart ez – veszi át a szót dr. Főzőné Timár Éva –, de tudjuk, hogy a bolyais projektben csak akkor lehetünk eredményesek, ha a kompetenciák, a követelmények és a körülmények együtthatása megfelelő mértékű. Ebben a projektben, amelyben az elmúlt évben kimondottan 9. osztályosok vettek részt. Kiemelt feladatnak tekintettük a képességfejlesztést, a magatartás- és viselkedésjegyek alakítását magyar, történelem, matematika, informatika, angol, valamint német órákon.
- Mi a kompetencia-alapú oktatás fő célja iskolánkban? 
- Valóságos célrendszerről van itt szó – említi dr. Kovács István. - A fő cél, hogy egy új pedagógiai kultúrát honosítson meg, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére. De ide tartozik a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítása is vagy az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep újszerű át-, illetve kialakítása. A Bolyai János Gimnáziumban bevezetett programok figyelembe veszik az egyéni haladást, segítik a kooperatív munkát, gyakorlat-orientáltak, amelyekben specifikus célkitűzések vannak, s rögtöni visszajelzéseket adnak a programfelelős pedagógusnak. 
- Említették a szemléletváltást. Igazgatónő szerint miben nyilvánul ez meg máris?
- Ahol bevezetésre került az új módszer, ott azt tapasztaljuk, hogy jelentős mértékben átalakítja a tanári felkészülést az egyes foglalkozásokra, és egészen más módszerek, óravezetési stílusok érvényesülnek a tényleges órai tanári munkában. Ezekkel az új módszerekkel – meggyőződésem - nem csak a pedagógus módszertani kultúrája változik meg, hanem az órákon megszerezhető tudás minősége is. A differenciálás pl. vagy a kooperatív technikák, projektek alkalmazása újítja meg leginkább az oktató munkát. Mi az első év tapasztalatai alapján valljuk a kollégáimmal, hogy a kompetencia-alapú fejlesztésben a tevékenykedtetés nélkülözhetetlen. A kiscsoportos munka, a projektmódszerek, a kooperatív technikák egyértelműen segítik, s csak segíthetik tanulóink munkáját. Az itt megszerzett kulcskompetenciák, reméljük, alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben is az itt megszerzett kompetenciákat majd tudják fejleszteni, frissíteni.
- Konkrétan hol, milyen területeken vezették be a Bolyaiban ezt az oktatási projektet?
- A kollégák már próbálkoznak az új módszerrel történelem, idegennyelv, matematika, biológia, kémia és informatika órán, de természetesen a jövőbeli terveink között szerepel, hogy egyre szélesebb körben terjedjen el munkatársaink körében.  - Beszéltünk a célokról, de milyen alapelvekre épül az iskolában bevezetett kompetencia-alapú oktatás? 
- Az ismeretátadásra és képességfejlesztésre – veszi át a szót dr. Kovács István. – De az is látszik már, tapasztaljuk, hogy egy reálisabb, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, az órai munkában differenciált módszertant, a tanulásszervezés változatosságát is figyelembe vevő, a tanulói tevékenység aktivizálását célzó, a gondolkodási és probléma-megoldási képességfejlesztésre figyelő projekttel van dolgunk.
- Konkrétan hol vezették be a kompetencia alapú oktatást az iskolában?
- A 2006/2007-es tanévben a 9. osztályokban vezettük be a kompetenciaterületeket – említi dr. Főzőné Timár Éva. - Ezeken az órákon a kollégák - Dömötörné Répási Angéla, Nyitrainé Kühn Claudia, Búti Csaba, Hordós Zsuzsanna, Kaló Judit, Janics Zsuzsanna, Dominek Zsolt - az SDT (a Sulinet Digitális Tudásbázis) tananyagrészeit, az animációkat, az általuk önállóan készített tananyagrészeket,  valamint power pointos prezentációkat, illetve más digitális anyagokat használják fel a differenciáltabb, egyéni, sokszor páros, kiscsoportos munkaformákban. A kompetenciaterületeket tanulói munkafüzetek is segítik – ezekben pragmatikus gyakorlófeladatok találhatók.
- Igazgatónő, s az előbb említett tanárok felkészültek minderre?
- Az iskolában folyó kompetencia-alapú oktatásban résztvevő szaktanáraink, s mi is, a projekt vezetői, továbbképzéseken vettünk részt, ahol módszertannal, kooperatív tanulási technikákkal, illetve a heterogén csoportokban történő differenciálással ismerkedhettünk meg. De az iskolán belül is rendszeresen tartunk belső továbbképzéseket, módszertani, kooperatív munkát segítő konzultációkat, amelyeken a projektben résztvevő pedagógusok vélemény- és tapasztalatcseréjére is sor kerül.
- S mit hallanak ezeken a konzultációkon, a különböző órákon milyen képességek gyakorlása, készségek fejlesztése játssza a fő szerepet?
- A matematikaórákon a tanulók csoportmunkában tanulnak, így tevékenységalapú oktatásban részesülnek. A program során a problémamegoldó képességük, logikai gondolkodásuk fejlődik. Az idegen nyelvi (angol és német nyelvi), valamint a történelem- és magyarórákon a kommunikáció játssza a főszerepet. Itt alkalmuk van a tanulóknak elsajátítani a vita, az érvelés, a magyarázat módszereit. Nagy valószínűséggel olvasási készségük is fejlődik, ezáltal a szövegeket könnyebben értelmezik majd. Nem lebecsülendő, hogy ezeken az órákon a szókincsfejlesztésnek is nagy szerepet szán programunk.
- Summázhatók-e céljaik? 
- Az egész életen át tartó tanulásra szeretnénk felkészíteni a tanulókat – mondja dr. Kovács István -, melyek a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, az idegen nyelvi és az IKT, informatika, kompetenciaterületekre terjednek ki. A programban résztvevő kollégákat a továbbképzések, a megvalósított projektmunka arra is felkészíti, hogy az ismeretátadás és képességfejlesztés integráltan valósuljon meg, s az itteni tudástartalmak alkalmasak legyenek a hozzáadott értékek mérésére, a sikeres érettségi vizsgák, majd a továbbtanulást segítve. A Bolyaiban bevezetett kompetencia-alapú oktatási forma felmenő rendszerben fog működni, így egyre több diák részesül majd e hatékony tanulási módszerekben.
- A humán erőforráson kívül még mi, milyen eszközök segíti az iskolában a kompetencia alapú oktatást?
- Iskolánk pályázati úton 18 millió forintos anyagi támogatást nyert a kompetencia-alapú oktatás megvalósítására. A pályázati pénzből több projektort, fix interaktív táblákat és notebookokat vásárolhattunk – említi dr. Főzőné Timár Éva, majd így folytatja: - A pályázat révén kialakított természettudományi, humán, idegen nyelvi, földrajzi termek alkalmassá váltak arra, hogy a legkorszerűbb oktatási technikákat, módszereket ezekben kipróbálhassuk, oktathassuk. 
- Köszönjük a tájékoztatást, s valamennyi a programban résztvevő pedagógusnak, diáknak sok sikert kívánunk!
 
NINCS TÖBBÉ KRÉTA, 
NINCS TÖBBÉ SZIVACS
(Kecskeméti Televízió, Hírös Hírek, 2007. február 15.)


Elérkezett a digitális tanítás korszaka, interaktív táblákkal oktatnak a kecskeméti középiskolában is. A Bolyai János Gimnázium biológia óráján a tanárnak nem kell rajzolgatni az emberi szerveket a táblára, csak egy mozdulat, és már meg is jelenik a digitális táblán, amelyet európai uniós forrás segítségével sikerült beszerezni. 
Az unió célja a kompetencialapú oktatás terjesztése, azaz a képességek, készségek fejlesztése. A Bolyai 18 millió forintot nyert: a pénz egyharmadát eszközbeszerzésre, a másik kétharmadát pedig a tanárok továbbképzésére kell költeni.

 

AZ INTERAKTÍV TÁBLA
EGY ÚJ KORSZAKOT NYIT AZ OKTATÁSBAN
Petőfi Népe, 2007. október 5.


A sikeres pályázatot követően 2006 őszétől kezdődött meg a kompetencia-alapú oktatás a Bolyaiban. A képzésben jelenleg kilenc pedagógus vesz részt, akik nem a lexikális tudásra helyezik a hangsúlyt, hanem a tudás alkalmazására. A kompetencia-alapú oktatás hatékony például a szövegértésnél, vagy a matematikában, a logikában és a nyelvoktatásban. 
A tanárok munkáját az interaktív tábla teszi még hatékonyabbá, amellyel a tudás átadását sokkal látványosabbá tehetik, ezáltal pedig a diákok sokkal fogékonyabbak az új információk befogadására. Jelenleg öt tanteremben adott a lehetőség az interaktív tábla használatára.

 

Ideiglenes felvételi sorrend

Az ideiglenes felvételi sorrend megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

IDEIGLENES FELVÉTELI SORREND

 

 

Tanulást segítő appok

Letölthető diákjaink által fejlesztett appok:

- App-a.apk

- dolgozapp.apk

- Learning_Machine_v1.apk

- Memoria.apk

- MilAxe.apk

- Pilots_Memory.apk

 

Megújult honlapunk

Kedves látogató!

Honlapunk megújult, a régi honlap anyagai továbbra is elérhetőek a itt:
archivum

Joomla! Debug Console

Session

Profile Information

Memory Usage

Database Queries